Tegyük fel a kérdést: miért akarom? Mi változik, ha törekvéseimet siker koronázza? Mi változik, ha a célom megvalósul? Jobb lesz attól az életem? Mi lesz jobb? Jobb lesz a családom élete, a gyerekeim élete, a környezetem élete? Mi lesz más?
Miért akarom? Ha küzdenem kell érte, a küzdelem milyen utat jelöl ki számomra? Hajlandó vagyok járni azon az úton?
Miért akarom? Összhangban van azokkal az alapvető értékekkel, amiket magaménak vallok, és amikben nem akarok kompromisszumot kötni?
Tisztázzuk rögtön az elején: miért akarom?
Gyakran kapjuk azt a kérdést, hogy mi van abban az esetben, ha valakinek nem tisztességesek a céljai? Ha a tudást arra használja fel, hogy tisztességtelen, vagy akár gonosz vagy bűnös célokat érjen el? Nos, a legtöbb eszköz felhasználható jó és rossz célokra egyaránt. Egy jó fejszével az ember fölapríthatja a tűzifát vagy az anyósát is. Nem a fejsze tehet arról, hogy adott esetben gonosz a szándék. Sőt valójában az a helyzet, hogy egy csorba fejszével az anyóst össze lehet még aprítani, a tűzifát azonban kevésbé. Én hiszek abban, hogy a jó eszköz a jó szándék megvalósulásának esélyeit növeli. (A gonosz szándék megvalósításához gyakran sokkal könnyebb megszerezni a szükséges energiát, sőt az indulat, a düh, a bosszúvágy, stb. gyakran automatikusan létrehozza azt.) Mindenesetre van lehetőségünk megvizsgálni saját céljainkat erkölcsi, etikai szempontokból is. Ehhez is meg kell szereznünk az információt.
Tehát: miért akarom?
Meg kell őrizzük, újra kell termelnünk az energiát! |
A megvalósulás során a legnagyobb nehézséget az un. ingadozó attitűd jelenti. A legtöbb kudarc, feladás oka az ingadozó attitűd: egyik pillanatban lelkesek vagyunk, tenni vágyók, a másik pillanatban kétségek merülnek fel és elbizonytalanodunk. Egyik nap derűsek, optimisták, tetterősek vagyunk, a másik nap sokalljuk a megtett erőfeszítést, és a kudarcokat, a nehézségeket vesszük számba. Nagyon fárasztó dolog ez, rengeteg energiát emészt fel, amire pedig éppen a kitartáshoz, a folytatáshoz, a megvalósításhoz lenne szükségünk. Valamit tennünk kell, hogy megőrizzük ezt az energiát, hogy ne hagyjuk elpocsékolódni!
A legegyszerűbb módszer, ha elképzeljük magunkat a megvalósult céllal. Az agyunk nagyon praktikus szerkezet, úgy működik, hogy nem vagyunk képesek egyszerre, egy időben foglalkozni az akadályokkal is meg a célokkal is.
Ha az akadályokkal foglalkozunk, az energiát vesz el.
Ha a megoldással foglalkozunk, az mozgósít.
Ha a célokkal, az feltölt energiával. Þ Tehát foglalkozzunk a célokkal!
Ez még a megoldásnál is előrébbvaló. Most még nem kell lássuk a megvalósítás módját. Azt meg fogjuk találni. Most még maga a cél a fontos. Azt kell látnunk tisztán, világosan, egyre élesebben és részletesebben. Képzeljük el magunkat, együtt a megvalósult céllal! És írjuk le! Írjuk le, fogalmazzuk meg konkrétan, és ha szükség van rá (ha pl. kezdünk elbizonytalanodni), vegyük elő és olvassuk el. Színesítsük! Írjuk le újra! Ez erőt ad, elűzi a kétségeket, a fáradtságot, a reménytelenséget, és feltölt friss, duzzadó energiával.
Nagyon egyszerű, de rendkívül eredményes módszer. Írjuk le! Írjuk le, miért akarom?
Ebben a folyamatban rengeteg papírra, füzetre, dossziéra, tollra, ceruzára, festékre lesz szükségünk. Szerencsére ezeket nem túl nehéz beszerezni.
Mindenről van elképzelésünk, mindenhez viszonyulunk valamilyen módon, még akkor is, ha nincs róla elegendő információnk. Mindenről és mindenkiről kialakítunk valamilyen véleményt, ez szükséges is, hogy el tudjunk igazodni a világunkban. Ha valaki éppen csak benyit az ajtón, tesz néhány lépést, vagy bedugja a fejét, már végig is mértük, el is döntöttük: szimpatikus, nem szimpatikus. Ítéletet hoztunk. Ebben a kérdésben felülmúlhatatlanul gyorsak vagyunk. De szerencsére nem mindig vagyunk megingathatatlanok. Ha később bővebb információszerzésre van mód, megváltoztatjuk a véleményeket, illetve nem ritkán észrevétlenül, automatikusan megváltozik. Belátjuk, hogy tévedtünk.
Ha azt vizsgáljuk, hogyan határozza meg az ismeret a vágyat, a szándékot, négy kategóriában tudunk gondolkozni:
AKAROM | NEM AKAROM | |
ISMEREM | kell | nem kell |
NEM ISMEREM | megpróbálom | elszalasztott lehetőség |
1. Amit ismerek és akarom is, az kell nekem.
2. Amit ismerek, de nem akarom, az nem kell nekem.
3. Amit nem ismerek (eléggé), de akarom, azt megpróbálom megszerezni, talán sikerül.
4. Amit nem ismerek és nem is akarom, az lehet, hogy az elszalasztott lehetőség.
