Szeretjük azt állítani, hogy ismerjük magunkat. Pszichológusok nem győzik hangsúlyozni az önismeret fontosságát. Mi igyekszünk is megismerkedni magunkkal, és egy képet alakítunk ki magunkról. Ezt a képet nevezzük énképnek.
A legtöbbünkben él valamiféle kíváncsiság, milyenek is vagyunk valójában.Az alábbiakban 40 ellentétpárt soroltunk fel. A feladat a következő: vizsgálja meg ezeket egyenként, és döntse el, hogy melyik tulajdonság mennyire vonatkozik önre! Jelölje a saját helyzetét a középső oszlop megfelelő kockájában x-szel! Ha valamelyiknél nem tudna dönteni, menjen tovább nyugodtan, később még visszatérhet! Nem szükséges szigorúan ragaszkodni a sorrendhez. Nos, ha kíváncsi, vegyen elő egy tollat vagy ceruzát, és lásson neki!
Milyennek látja saját magát?
csúf | szép | |
buta | okos | |
szegény | gazdag | |
borúlátó | derülátó | |
ügyetlen | ügyes | |
beteg | egészséges | |
magányos | társasági | |
lenézett | megbecsült | |
hátrányos származású | előnyös származású | |
hitetlen | hívő | |
gyenge | erős | |
műveletlen | művelt | |
passzív | aktív | |
ingatag | kitartó | |
fejletlen | fejlett | |
megbízhatatlan | megbízható | |
csekély jövedelmű | magas jövedelmű | |
lemondó | bizakodó | |
rossz a környezete | jó a környezete | |
fáradt | energikus, friss | |
szomorú | derűs | |
jelentéktelen | fontos | |
hazug | igazmondó | |
labilis | stabil | |
hűtlen | hűséges | |
felelőtlen | felelős | |
gyáva | bátor | |
becstelen | becsületes | |
pazarló | takarékos | |
rossz családi hátterű | jó családi hátterű | |
gyűlölködő | szeretettel teli | |
erkölcstelen | erkölcsös | |
görcsös | laza | |
sikertelen | sikeres | |
maradi | haladó | |
peches | szerencsés | |
számító | önzetlen | |
lusta | szorgalmas | |
boldogtalan | boldog | |
esélytelen | esélyes |
Nos, mennyire elégedett a kialakult képpel? Mennyire tartja igaznak, és mennyire tartja megfelelőnek az önmagáról kialakított képet? Talán elégedett, talán elégedetlen. Valószínűleg mindkét esetben téved. A helyzet az, hogy meglehetősen tökéletlen eszközeink vannak saját magunk (vagy bárki más) megismerésére. Homályos vagy éppen, hogy torz tükröket használunk. Nincsenek megbízható, pontos műszereink, és jobb híján környezetünk hasonlóan pontatlan, nemritkán éppen, hogy szándékosan elferdített visszajelzéseire utaljuk magunkat, és figyelmen kívül hagyunk egy egyszerű tényt: a környezetünk fukarkodik az elismeréssel, ha erényeinkről van szó, de nem győz tüsténkedni, ha hibáinkat teheti szóvá. (Mielőtt végérvényesen megharagudnánk környezetünkre, ne feledjük, mi magunk sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál. Úgy tűnik, ez a tulajdonság ugyanolyan jellemzője az embernek, mint hogy két lába van. Talán a beszéd éppen azért alakult ki az idők során, mert szavak nélkül nem tudtunk megfelelően beolvasni egymásnak.)
Minél jobban megismerjük a világot, minél többet belőle, annál inkább felmérjük a hibáinkat, a lehetséges nehézségeket és regisztráljuk is őket. Leltárt készítünk a magunk számára az akadályokról. Közben állandóan mérjük magunkat, és mind gyakrabban könnyűnek találtatunk.

Az un. énkép tehát nem csak a képességeinket, hanem zömében a képtelenségeinket, a korlátainkat tartalmazza, azoknak a gyűjteménye.
Lássuk be: Az énkép, egy hiedelemrendszer, amit tökéletlen műszerekkel, torz tükr
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://viktoriafaktorok.blog.hu/api/trackback/id/1113232
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Factori[an] 2010.10.02. 18:54:19
Nem mondom hogy rossz írás..De sok benne a pontatlanság..
"Mielőtt végérvényesen megharagudnánk környezetünkre, ne feledjük, mi magunk sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál. Úgy tűnik, ez a tulajdonság ugyanolyan jellemzője az embernek, mint hogy két lába van"
Az utolsó mondattal van bajom. Ahogy látjuk magunkat, olyanok vagyunk. A viselkedésünk (jelen esetben hogy inkább lenézzük embertársainkat, inkább kritizáljuk) TANULT MAGATARTÁSFORMA. Megtanuljuk. Mindazok amik vagyunk eddig életünk során meg kellett tanulnunk.
Az hogy két lábunk van az pedig született.
Egyáltalán nem mindegy.. Az más kérdés hogy a szülők nem tudnak nevelni, ezért ugyanolyan gyerekeket nevelnek fel akik hasonlóak rá.
"Pedig bármilyen akadályt legyőzhetünk, bármit elérhetünk, bármivé változhatunk, ha akarunk. A képességeink megvannak hozzá. Isten tökéletes munkát végzett.
Az un. énkép tehát nem csak a képességeinket, hanem zömében a képtelenségeinket, a korlátainkat tartalmazza, azoknak a gyűjteménye. "
Ebbe viszont bele sem lehet kötni..Úgy igaz ahogy van :) Grat. Ez jó volt.. Pontosan a korlátok bennünk vannak, azt hisszük hogy léteznek, ezért számunkra ez a valóság. Ezt látjuk valóságként. Hiába mondod egy embernek hogy változtathat valamin az életében. Ha teljesen meg van győződve róla hogy nem képes rá, hogy lehetetlen akkor NEM VESZI ÉSZRE A LEHETŐSÉGEKET.
Soha nem azt hisszük amit látunk, hanem azt látjuk amit hiszünk.
Hát igen ez az énkép!
Az énkép irányítja szavainkat, tetteinket, mindenünket. Még a jövedelmünk is az énképünk függvénye!
"Mielőtt végérvényesen megharagudnánk környezetünkre, ne feledjük, mi magunk sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál. Úgy tűnik, ez a tulajdonság ugyanolyan jellemzője az embernek, mint hogy két lába van"
Az utolsó mondattal van bajom. Ahogy látjuk magunkat, olyanok vagyunk. A viselkedésünk (jelen esetben hogy inkább lenézzük embertársainkat, inkább kritizáljuk) TANULT MAGATARTÁSFORMA. Megtanuljuk. Mindazok amik vagyunk eddig életünk során meg kellett tanulnunk.
Az hogy két lábunk van az pedig született.
Egyáltalán nem mindegy.. Az más kérdés hogy a szülők nem tudnak nevelni, ezért ugyanolyan gyerekeket nevelnek fel akik hasonlóak rá.
"Pedig bármilyen akadályt legyőzhetünk, bármit elérhetünk, bármivé változhatunk, ha akarunk. A képességeink megvannak hozzá. Isten tökéletes munkát végzett.
Az un. énkép tehát nem csak a képességeinket, hanem zömében a képtelenségeinket, a korlátainkat tartalmazza, azoknak a gyűjteménye. "
Ebbe viszont bele sem lehet kötni..Úgy igaz ahogy van :) Grat. Ez jó volt.. Pontosan a korlátok bennünk vannak, azt hisszük hogy léteznek, ezért számunkra ez a valóság. Ezt látjuk valóságként. Hiába mondod egy embernek hogy változtathat valamin az életében. Ha teljesen meg van győződve róla hogy nem képes rá, hogy lehetetlen akkor NEM VESZI ÉSZRE A LEHETŐSÉGEKET.
Soha nem azt hisszük amit látunk, hanem azt látjuk amit hiszünk.
Hát igen ez az énkép!
Az énkép irányítja szavainkat, tetteinket, mindenünket. Még a jövedelmünk is az énképünk függvénye!
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal