²Ha hiszel Istenben és a képességekben, amelyeket adott neked, legyőzhetsz minden akadályt, amit az élet állít eléd.² Todd Huston |
Vannak nyilvánvaló dolgok, vannak kevésbé nyilvánvaló dolgok és vannak nem nyilvánvaló dolgok. Egy csomó dolog nyilvánvaló. Ezeket az emberek vagy hasznosítják, vagy nem. Ha igen, akkor többé-kevésbé megfelelően vagy jól teljesítenek. Más dolgokban úgy viselkednek, ahogy nyilvánvalónak tűnik. Mintha valóban nyilvánvaló lenne a dolog.
Innen a sok kudarc. Örkény Istvánnak van egy egypercese, ahol a művelt munkaszolgálatos professzor miközben az árkot ássa, beszélgetésbe elegyedik a tanulatlan náci őrrel. Tanítgatja, kérdezgeti. Nyilvánvalónak tűnhet a számára, hogy az intelligens közeledés, hogy kedvesen, szeretettel beszél, hogy emberszámba veszi a másikat, helyes megközelítés az ő helyzetében. De tévedett, helytelen megközelítés volt. Az őrt felbőszíti a nyilvánvaló intellektuális különbség, és ezt megszüntetendő, lelövi a professzort. Ami nyilvánvalónak tűnt a professzor számára, az mégsem volt nyilvánvaló.
Egy csomó dologban nagyon könnyű az emberiség legjobb 1 százalékába kerülni, annál is inkább, mert az emberek 99%-a többnyire nincs is a résztvevők között. Nekünk csak elég ott lenni, csupán eleget kell gyakorolni, csinálni a dolgot, és jobbak vagyunk, mint százból kilencvenkilenc. Tehát nem a résztvevők 1 százalékáról beszélek, hanem az emberiség 1 százalékáról. A középkorban elég volt megtanulni a betűket, és ez az írástudás területén máris a legjobb 1 százalékot jelentette. Mindenkinek vannak területei, ahol benne van, vagy bekerülhetne a legjobb 1 százalékba. Én 44 éves vagyok, vagy 20 kg túlsúllyal. Valamikor sportoltam, most sem a legrosszabb a kondícióm. Ha elkezdenék edzeni, rövid időn belül egy csomó sportágban jobb lehetnék az emberiség 1 százalékánál (hangsúlyozom, nem a résztvevők 1 százalékáról beszélek), pl. rúdugrásban (ha találnék megfelelő rudat, ami elbír) vagy diszkoszvetésben is akár. De lehet, hogy már most is a legjobbak között vagyok, ha azt tételezzük fel, hogy az emberiség 99 %-a kezében sohasem volt diszkosz vagy sosem próbálkozott és nem is fog próbálkozni a rúdugrással. Ha Ön próbálkozott valamelyikkel, akkor együtt vagyunk az 1 százalékban.
És ez így van az élet számtalan területén. Az emberek jó része ugyanis aktívan nem vesz részt az élet nevű játék legtöbb formájában. A legtöbb esetben jó, ha százból három vagy négy résztvevőt találunk, akkor már csak közülük kell a legjobbnak lenni. Ez már nem mindig könnyű! Vannak területek, ahol ehhez néhány hónap elég, máshol évekre, évtizedekre is szükség lehet hozzá, de akkor is elérhető.
Az időráfordítás attól is függ, hogy honnan indulunk. De a végeredményt nem kell, hogy a kiindulópont befolyásolja. Todd Huston egy baleset következtében elveszítette a jobb lábát. Műlábbal éppen, hogy járni tudott, azután megtanult futni is. Aztán hegyet mászni. Fantasztikus kihívásnak tett eleget: megmászta Amerika 50 különleges hegycsúcsát, amit előtte kevesebben másztak meg, mint a Himaláját. Összesen mindössze harmincegyen. Természetesen valamennyien két lábbal. Todd 66 nap alatt mászta meg mind az ötven csúcsot, ezzel 35 nap alatt javította meg az addigi rekordot.A legtöbb ember nem vesz részt a játékban, csupán néző, jobb esetben szurkoló. És milyen egy szurkoló viselkedése, mi várható tőle?
1. Szakértő. Valamilyen szintű jártassága van, hozzáértőnek tekinti magát és ezt rendszerint ki is nyilvánítja. Egy jobb focimeccsen a lelátókon ül néhány ezer szakértő, a pályán pedig rohangál 22 pancser, plusz a bírók, akiket a szurkoló folyamatosan és kéretlenül tanácsokkal lát el. Ezért jár meccsre elsősorban.
2. Kritikus. Megállás nélkül bírál. Ha a legkisebb hibát is felfedezi vagy felfedezni véli, azonnal szóvá is teszi és természetesen nem válogat a kifejezésekben. 'Ami szívemen, a számon' - mondogatja mindig.
3. Elégedetlen. Ha valami nem tetszik neki, nem a szája íze szerint történik, akkor szidalmaz. Mindegy, hogy igaza van vagy sem. Elég, ha csupán rossz kedve van.
4. Hűtlen. Amíg jól mennek a dolgok, még csak csak számíthatunk a támogatására, a jelenlétére legalább, de ha kudarc, pláne sorozatos kudarc ér, elpártol tőlünk, rendszerint akkor, amikor a leginkább szükségünk lenne rá.
5. Irigy. A sikereink fényében sütkérezik, kicsit a helyünkbe képzeli magát, a győzelmünk az ő győzelme is, elégtételünk az ő elégtétele is, de a valóságban mégsem lehet a helyünkben, és ennek tudatában is van. Ha megtehetné, lehúzna magához, hiszen ez könnyebb, mint fölemelkedni. Ha megteheti, le is húz. Gáncsoskodik, ha talál olyan területet, ahol kikezdhet, igyekszik elbuktatni. Gyakran sikerül is neki.
Ez a rossz oldala annak, hogy kevesen vesznek részt ténylegesen a játékban. Ha többen lennénk, talán más lenne a helyzet. Minden esetre abban dönthetünk, hogy a résztvevők között vagy a szurkolók között foglalunk helyet.
Így áll a helyzet a nyilvánvaló dolgok esetében. A nem nyilvánvaló dolgoknál még kevesebb a résztvevő, ugyanis ott két lépcsőben történik a nevezés:
Az első lépcsőben fel kell ismerni, hogy a dolgok másképpen működnek, mint gondoltuk. Ez nem könnyű lépés, hiszen a legtöbben sajnálják az erőfeszítést vagy az időt vagy mindkettőt, hogy esély adjanak maguknak bármilyen felismerésre. Ennél a lépésnél elvérzik a lehetséges résztvevők zöme.
A második lépcsőben el is kell fogadni, hogy a dolgok másképpen működnek, mint gondoltuk, pláne, mint ahogy szeretnénk, vagy ahogy megszoktuk. El kell fogadnunk, hogy ha részt akarunk venni, nekünk kell változnunk, alkalmazkodnunk kell a szabályokhoz. Ha az első lépésre azt mondtuk, hogy nem könnyű, akkor ez kifejezetten nehéz lépés. Itt vérzik el a maradék nagyobbik része is. Néhány különlegesebb esetben mindenki.
A második lépés után aztán csinálni kell a dolgokat, mint a nyilvánvaló dolgok esetében, és ha csináljuk, ha gyakorolunk, ha részt veszünk, akkor újra csak könnyű bekerülni a legjobb egy, de legalábbis a legjobb 2-3 százalékba. Az élet bármelyik területén.
