' A siker egyenlő a célokkal' Brian Tracy. |
Sokféle siker-meghatározás ismert a szakirodalomban, és valamilyen elképzelése a sikerről, a siker kritériumairól szinte mindenkinek van. Más kérdés, hogy ezeknek az elképzeléseknek a szellemében igyekszünk-e tevékenykedni. Nemrégiben egy érdekes meghatározást hallottam, nekem mind közül ez tetszik eddig a legjobban. Így hangzik:
²A SIKER: A SIKER ELVEI KÖVETKEZETES ALKALMAZÁSÁNAK A TERMÉSZETES KÖVETKEZMÉNYE .² Jim Rohn |
Amikor először hallottam, számomra kicsit bonyolultnak tűnt, hadd magyarázzam meg! Csíkszereda környékén, sőt egész Csíkban, de még távolabb is, nagy becsülete van a krumplinak, ahogy errefelé nevezik, a pityókának. Méltán büszkék is rá, mert valóban kitűnő íze van a csíki pityókának. Vajon miért? Mi a jó pityóka titka? Nos, a jó pityóka, a pityókatermesztés elvei következetes alkalmazásának a természetes következménye. Világos, nem? És ezeket az elveket ismerik és következetesen alkalmazzák is az emberek. Pedig lehetne másképpen is.
Mi Hajnalkával jó néhány évvel ezelőtt alaposan telítődtünk a budapesti élettel, és vidékre költöztünk. Vettünk egy erdőszéli tanyát, rendbe hoztuk, bővítettük, a magunk képére alakítottuk. Igazi otthonunkká is vált, ott laktunk vagy öt évig, legkisebb lányunk Rebeka ott is született. Emlékezetes és igazán boldog évek voltak ezek, szívesen beszélnék róla órákig, de most a pityókáról van szó. Szóval, ehhez a tanyához szántóföld is tartozott, amivel (már csak a hozzáértés hiánya miatt sem), nemigen tudtunk mit kezdeni. Aztán elhatároztuk, hogy csak hasznosítani fogjuk, és a burgonyára esett a választásunk. Elhatároztuk, hogy krumplit fogunk termeszteni. Hogy fogjunk hozzá? Zsolt, az öcsém kertész, tőle kaptunk szenzációs, kísérleti vetőgumókat és szakkönyvet is. A könyvből aztán kiderült, hogy a krumplit nem úgy vetik, mint a búzát, hogy szétszórják a földön, hanem úgynevezett fészkekbe ültetik, amiknek az egymástól való optimális távolsága meghatározott, akárcsak a sorok egymástól való távolsága.
Nos, ennek nagyon megörültem, mert rájöttem, hogy sok munkát tudok megspórolni, hiszen így nem kell felásni az egész kertet. Ugyebár.
Egy eső utáni reggelen, amikor még porhanyós volt a föld, kiosztottam a csodagumókat a gyerekek között, én magam gumicsizmát húztam, és kisétáltunk a jövendő krumpliföld szélére. Ott aztán belevágtam a sarkamat a puha talajba és az így keletkezett gödörbe a gyerekek beledobták a vetőgumót. Én pedig léptem tovább, a megfelelő távolságba. Így lépésről lépésre alakítottam ki a megfelelő fészkeket, a gyerekek jöttek utánam, az utolsó betemette a gödröt. A sor végén kiléptem a megfelelő sortávolságot és jöttünk visszafelé. Nem egészen egy óra alatt végeztünk az ültetéssel. Nem is értettem, hogy a szomszédaink mit piszmognak ezzel az egyszerű munkával napokig. Persze, mert ragaszkodnak az elavult módszereikhez, nem érzékenyek az újítások, a forradalmi módszerek iránt. Roppant büszke voltam az ötletemre, nagyszerű élmény volt ez a közös, családi ültetés.
Ennél érdekesebb már csak az volt, amikor nyáron megpróbáltuk megtalálni a termést. Külön célprémiumot tűztünk ki annak a számára, aki egyszerre képes összeszedni egy ebédrevalót. Összességében azért nem lett veszteséges a vállalkozás, végül közel annyit találtunk, mint amennyit elvetettünk.
Azt hiszem, ebből a történetből a legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy milyen ostobák és persze beképzeltek is voltunk. Szentül meg voltunk róla győződve, hogy ami logikusnak tűnik a számunkra, ami nyilvánvaló, az úgy is működik és úgy is helyes. A legtöbb ember persze ekkora baklövéseket nem követ el. Vagy talán mégis?
Előfordul olykor, hogy ragaszkodunk valami elképzeléshez, amiről utólag, és már rendszerint későn derül ki, hogy tévedés volt? És előfordul az is, hogy már nem lehet jóvátenni a dolgot?
A SIKER: A SIKER ELVEI KÖVETKEZETES ALKALMAZÁSÁNAK A TERMÉSZETES KÖVETKEZMÉNYE . |
E szerint a sikernek lennének elvei, de ezeket nem elég csupán ismerni, alkalmazni is kell, mégpedig következetesen. Ha viszont ezt tesszük, akkor az eredmény automatikus. Az elvek úgy működnek, mint a természeti törvények. Akkor is működnek, ha illogikusnak tűnnek számunkra, vagy ha hihetetlennek, még akkor is, ha nem is tudunk róluk. Működnek akkor is, ha nem szeretjük őket, vagy ha egyenesen nem értünk velük egyet, akkor is. Akár a gravitáció. Az is működik, akár tudunk róla, akár nem. Működött, mielőtt Newton felfedezte volna, és működik akkor is, ha nem értünk vele egyet vagy nem szeretjük. Ha leugrunk a hatodik emeletről, mit számít az, hogy egyetértünk-e a gravitációval, vagy sem. Amikor leérkezünk a talajra, nem lesz más az eredmény, mert nem szeretjük a gravitációt.
És mégis gyakran hagyjuk figyelmen kívül az elveket, nem ismerjük fel ezek jelentőségét sem. Vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha döntéseinket, a cselekedeteinket ösztönösen vagy pedig tudatosan hozzuk!
HELYES EREDMÉNY | HELYTELEN EREDMÉNY | |
ÖSZTÖNÖS CSELEKVÉS | SZERENCSE NAGY KOCKÁZAT | PECH VESZTESÉG |
TUDATOS CSELEKVÉS | TÖRVÉNY- SZERŰSÉG | IDEIGLENES KUDARC |
Természetesen előfordulhat, mint ahogy igen gyakran elő is fordul, hogy ösztönös cselekvéssel sikert érünk el. Néha felismerjük, hogy szerencsénk volt, ilyenkor örülhetünk neki. Nehézséget inkább az okoz, ha ismét ugyanúgy próbálkozunk, és kudarcot vallunk. (Például, ha rulettezünk, és pirosra teszünk, előfordul, hogy nyerünk. Ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy ahhoz, hogy nyerjünk, a pirosra kell tennünk, előbb-utóbb veszíteni fogunk.)
Ha az ösztönös cselekvésnek kudarc az eredménye, akkor pedig gyakran vonjuk le azt a következtetést, hogy mi vagyunk pechesek, és fölhagyunk a próbálkozással, ami pedig valóban állandósíthatja a kudarcunkat.
Ha a tudatos cselekvést siker koronázza, akkor az ismétlés során szokás alakul ki, mégpedig sikeres szokás, ami ugyebár természetes következményként kínálja a sikert számunkra. Természetesen az is előfordulhat, hogy tudatosan cselekedtünk és mégsem a várt eredményt kaptuk. Ebben az esetben nem kell mást tennünk, mint újra és újra próbálkoznunk, miközben igyekszünk jobb teljesítményt nyújtani mindaddig, amíg be nem következik a megfelelő eredmény.
Ha ösztönösen cselekszünk, előfordulhat az is, hogy elérjük ugyan a célunkat, de gyakran olyan árat kellett érte fizetnünk, amit nem akartunk, amit nem ért meg, vagy amit utólag megbánunk. Hogy olyan emberré váltunk, amilyenné nem lett volna szabad. Hogy megszereztük, amiért küzdöttünk, de a küzdelem közben fontos, gyakran fontosabb dolgokat veszítettünk el.
Közhely, hogy sokan szállnak csatába kincsekért, a pénzért, anyagi jólétért, és rámegy az egészségük, a kapcsolataik, nem ritkán a becsületük és még ki tudja mi minden. Éppen ezért, mielőtt belevágnánk a céljaink megfogalmazásába, még van egy fontos teendőnk: számba venni azokat az értékeket, amik fontosak a számunkra, amikhez ragaszkodunk.
Ezek ugyanolyan fontosak, akár a céljaink, nem egy eléréséhez ugyanúgy erőfeszítésre lesz szükség, akárcsak a célok megvalósításához.
